Amióta az emberi társadalom kialakult, egyik sajátossága az adakozás és osztozás. A társadalmunk hajnalán „közérdeknek” számított, mivel a kisebb közösségekben élő ősemberek túlélési esélyeit növelte, ha mindenki egészséges és megfelelően táplált volt.

A mezőgazdaság megjelenése hozta magával, hogy több család telepedett le egy helyen, amivel elkezdődött a falvak kialakulása, a népességrobbanás. A népesség növekedésének következményei lettek: a társadalom tagolódása vezető személyekre és alárendelt személyekre. A több ember lehetőséget adott az ókori birodalmak, királyságok létrejöttére, és a mai értelemben vett szegénység kialakulására. A szegény réteg megjelenése pedig, megváltoztatta az adakozás és osztozás korábbi jelentését.

Az ókor óta már természetesnek vették, hogy vannak emberek, akik már eleve „éhesen” születnek, tanulatlanok, betegségek hordozói, akiket a társadalom nemhogy segített volna, de még inkább elfordult tőlük. Azonban minden társadalomnak volt lelkiismerete is, olyan személyek formájában, akik cselekedtek ennek a rétegnek az érdekében.

A mai, modern vállalkozások kialakulásának kezdetén (1800-as évek eleje, Anglia), egyesek felismerték annak lehetőségét, hogy kéregetés, megalázkodás helyett, büszkeséggel és munkával biztosíthassanak állandó segítséget és munkalehetőséget a perifériára szorult emberek számára.

A vállalkozási formát, amely már több, mint kétszáz éve képes megvalósítani a fenntarthatóságot: társadalmi vállalkozásnak nevezik.

Az Európai Unió 2011 óta a társadalmi vállalkozást a következőképpen határozza meg:

„Olyan, a szociális gazdaság keretei között működő szervezet, amelynek elsődleges célja társadalmi hatás elérése, nem pedig a nyereségtermelés a vállalkozás tulajdonosai vagy részvényesei számára. Nyereségét főként társadalmi céljai elérésére használja fel. Működtetése átlátható, számonkérhető és innovatív módon történik, bevonva munkatársait, ügyfeleit és azon más csoportokat, akiket érint üzleti tevékenysége.”

A szociális/társadalmi vállalkozás forma Magyarországon is ismert volt a kommunizmus kezdetéig. Az a rendszer egy tollvonással szüntette be őket. Kizárólag olyan alapítványokat lehetett létrehozni, melyek gazdasági tevékenységet nem végeztek. Ezzel Magyarország közel 50 év lemaradást szenvedett el. Szerencsére 2016-ban az Európai Unió országai megállapodást írtak alá ezen vállalkozási forma jogi hátterének biztosítására és létrejöttük, eredményes működésük pályázati lehetőségekkel, tőkebefektetéssel történő támogatására. Az Unióhoz tartozó, nyugat-európai országok kormányai felismerték és elismerték ezen vállalkozások munkáját.

Sajnos Magyarország vezetői nemhogy nem érzik fontosnak, de a rendszerváltás óta adott juttatásokat is jelentősen megnyirbálták. A Társadalmi Vállalkozások Magyarországi Koalíciójának tapasztalata alapján problémát jelent, hogy Magyarországon nem terjedt el a fenti, széles körű definíció. A társadalmi vállalkozások jogi, törvényi háttere sem tisztázott. Ahhoz, hogy működési engedélyt kapjanak, sokkal több törvénynek, szabálynak kell megfelelniük, mint egy normál vállalkozásnak. A társadalmi vállalkozások fő célja nem profittermelés, illetve a termelése korlátok közé van szorítva, mégsem kapnak a magyar államtól sem adókedvezményt, sem támogatást – például kedvezményes vagy ingyenes telephely biztosítása, esetleg a korlátozott munkaképességű alkalmazottak lakhatási hozzájárulása címén.Ezen vállalkozások céljai szerteágazóak lehetnek: munkanélküliség megszüntetése, oktatás – ismeretterjesztés, környezetvédelmi problémák megoldása, otthonteremtés, túlzott energiafelhasználás csökkentése, környezetkímélő élelem előállítása, stb.

Ezek a vállalkozások mind a társadalmi, mind a gazdasági céljaikat elérik, ezáltal járulva hozzá a munkaerő-piaci integrációhoz, a társadalmi befogadáshoz és a gazdasági fejlődéshez, a környezetvédelemhez. Ilyen módon, a társadalmi vállalkozások jelentős hatással lehetnek a gazdasági rendszerre: új iparágakat hozhatnak létre, új üzleti modellek hitelességét bizonyíthatják, és elhanyagolt társadalmi problémák megoldására biztosíthatnak pénzügyi vagy humán forrásokat. Jelentős anyagi, oktatási, humán ellátási terhet tudnak levenni az állam válláról. A társadalmi vállalkozások az alapítótagok megállapodása alapján határozzák meg azokat a célokat, melyekkel a társadalmat segíteni szeretnék. Így nem kizárólag az alkalmazottak és családjaik járnak jól. A profit azon részét, melyet nem szükséges a vállalkozás fejlesztésére használni, jótékony célra adhatják vagy saját munkavállalóik fejlesztésére fordíthatják.

A nehéz körülmények ellenére mégis vannak jó példák Magyarországon, íme néhány a teljesség igénye nélkül:

Hatpöttyös étterem – Székesfehérvár (Hatpöttyös Nonprofit Közhasznú Kft.)

Az étterem tulajdonosa és vezetője Dr. Hermann-né Nagy Veronika. Családjával 2012-ben hozták létre a vállalkozást. Megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő embereket foglalkoztat. Kitűnő, az évszakokhoz alkalmazkodó, magyar ételeket készítenek. Iskolába és rendezvényekre szállítanak. A fogyatékossággal élő emberek támogatását szolgáló, példaértékű szakmai és közösségi tevékenysége, valamint a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása érdekében végzett munkája elismeréséül 2024-ben Veronika a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült.

Szimbiózis Alapítvány – Miskolc (Jakubinyi László kuratóriumi elnök)

Az 1990-es években alapított alapítvány segítő tevékenységének fókusza a fogyatékossággal élő emberek életminőségének javítására irányul, különös tekintettel az értelmileg akadályozottakra és az autizmussal élőkre, akik képesek értékteremtő munkával hasznos tagjaivá válni a társadalomnak. Az alapítvány tanyáján növénytermesztés és állattenyésztés, élelmiszer előállítás, oktatás, táboroztatás, turisztikai szálláshely működtetése ad munkalehetőséget, otthont és önbecsülést immár több, mint 160 fogyatékkal élő embernek. Az RTL Hírigazgatósága 2012 óta hirdeti meg az Év Embere-díjat. A jelöltek között minden évben olyanok szerepelnek, akik kitartásukkal, emberségükkel vagy teljesítményükkel példát mutatnak. Jakubinyi László 2022-ben nyerte el a díjat.

Magyardombegyházi Sajtműhely – Magyardombegyháza

Dinyés Ildikó polgármester asszony hozta létre az önkormányzat szociális vállalkozását. A falu előtte csődközelben állt. A kecskesajt készítésére szakosodott falu, azóta országos hírnévre tett szert, külföldi rendelésre is készítenek sajtot és a vállalkozásban dolgozók munkabérét megháromszorozták. Az ATV Magyarország készített riportot a faluról 2021 júniusában.

SZUNO táskakészítő kézműves műhely – Told

A berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány 2012-ben hozta létre a SZUNO nevű társadalmi vállalkozást Toldon. A halmozottan hátrányos helyzetben lévő, munkanélküliséggel küzdő 300 fős kistelepülésen élők számára, az alapítvány komplex esélyteremtő programjának egyik elemeként jött létre. Hat állandó, 10-15 fő alkalmi munkavállalót, bedolgozót foglalkoztatnak teljes állásban. A társadalmi vállalkozás kézműves textil- és fatermékeket gyárt, tornazsákjaikat a Decatlon sportszerforgalmazó áruházak polcain is viszontláthatjuk.

Jelenleg a Társadalmi Vállalkozások Magyarországi Koalíciójának mindössze 20-30 tagja van. Másik szervezet a Társadalmi Vállalkozások Országos Szövetsége (TAVOSZ), amely a szociális szövetkezetek érdekképviselete.

Személy szerint örülnék neki, ha a magyar kormány felismerné a gazdasági- társadalmi lehetőséget ezekben a vállalkozásokban. A társadalom, a gazdaság és a környezetvédelem egészére nézve pozitív hatást gyakorolnak.