2024. júliusában interjút készítettem Dr. Hermann-né Nagy Veronikával, aki azon túl, hogy a székesfehérvári Hatpöttyös Étterem tulajdonosa, a Társadalmi Vállalkozások Magyarországi Koalíciója elnökségének tagja.

Néhány éve figyelem és kutatom a vállalkozások, vállalatok társadalmi felelősségvállalásának fejlődését mind Európában, mind az Amerikai Egyesült Államokban. 2016 óta az Európai Unió ezzel kapcsolatban jogharmonizációra és a társadalmi/szociális vállalkozások támogatására ösztönzi a tagállamokat.

Tudni szerettem volna, Magyarországon mennyit fejlődött a jogi és gazdasági környezet, milyen lehetőségekkel élhetnek azon segítő szándékú, vállalkozást indítani kívánó személyek, akik társadalmi vállalkozásban gondolkodnak.

Egyszerűen elegáns a Hatpöttyös Étterem, ahol Veronika fogadott engem. Elegáns hölgy, határozott és erős kézfogással. A konyhából sürgés-forgás hangjai hallatszottak, kellemes ételillat lengte be a termet. Az asztalunk az ablak mellett állt, amelyet éppen akkor takarított kívülről két munkatársuk. Kicsit komótosan, de láthatóan nagyon odafigyelve. Kis integetés, néhány mosoly után belekezdtünk a beszélgetésbe.

– Kik hozták létre és milyen formában működik jelenleg a Koalíció?

– A koalíció mozgatórugója Mészáros Andrea, aki a szekszárdi Kék Madár Alapítványnak a vezetője, és ő volt az első, aki tulajdonképpen társadalmi vállalkozást hozott létre Magyarországon. Az Ízlelő étteremben sérült, illetve megváltozott munkaképességű emberekkel kezdett el dolgozni, európai minta alapján, nagyon sok egyéni ízzel, vonással.

További elnökségi tagok Varga Éva, sokáig a NEST* nevű világszervezet magyarországi vezetője volt.

Jakab Áron, aki állami cégnél, az IFKA (Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.) nevű szervezetnél dolgozott. Ez arra volt hivatott, hogy valamiféle minősítést adjon a társadalmi vállalkozásoknak, aminek a megszerzése után lehet Európai Uniós pályázatokra és támogatásokra pályázni. Egyéni véleményem szerint ez borzasztóan megnehezítette a társadalmi vállalkozások számára a pályázatok elérhetőségét. Áron ma már szintén társadalmi vállalkozó és fenntarthatósági üzleti tanácsadó.

Károlyi Antal, akinek cége hallássérült IT-szakembereket inkluzívan foglalkoztató társadalmi vállalkozás.

Jelenleg a koalíció egyesületi formában működik, de dolgozunk a komoly jogi keretek kidolgozásán.

–Önkéntesként végzik ezt a munkát, gondolom.

– Igen, nem jár érte semmi. Elég sok leterheléssel jár, minden második hét csütörtökén

délután megbeszélést tartunk. Általában Zoom-on, de már meglátogattuk egymás vállalkozásait, meg tudtuk osztani a tapasztalatainkat. Nem csak az elnökségi tagokat akarjuk végiglátogatni, hanem szeretnénk gyakorlati képzést, ismerkedést szervezni a tagjaink részére. Próbáljuk egymástól átvenni a jó ötleteket.

* NEST – Networking Ecologically Smart Territories – Ökológiailag Intelligens Területek Hálózatba szervezése

– Hány regisztrált tagja van jelenleg a szervezetnek?

– Talán 20 – 30 körül, sajnos nem tudom pontosan. Még kevesen vagyunk, mint ahogy kevés a társadalmi vállalkozás Magyarországon.

– Milyen formában működhetnek a társadalmi vállalkozások jelenleg Magyarországon?

Alapítvány, Kft?

– Alapítvány nem, de lehet egyesület, Bt., szociális szövetkezet, nonprofit Kft. Két irányzat áll szemben egymással. Az egyik azt mondja, hogy mindegyik gazdasági forma jó és mindegyik társadalmi vállalkozás működhet akármilyen formában. A másik irány szerint egységesíteni kellene az egészet. Legyen ez egy külön jogi forma, aminek a neve Társadalmi Vállalkozás. Én, ezt az oldalt képviselem, sokan a másik oldalt, nyilván mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai.

– Miért kezdett bele és milyen pluszt tud adni az Ön vállalkozása a társadalomnak?

– Én az egyik kislányom miatt vágtam bele, aki mozgásszervi problémával született, de nagyon okos, jó humorú fiatal hölgy. Sajnos nem találtunk számára olyan munkalehetőséget, ami hasznos, izgalmas, szép, ami emberhez méltó. Attól, hogy egy ember fizikailag vagy szellemileg nem tud úgy működni, mint az átlag, nem feltétlenül csak dobozok ragasztására való. Sok minden van, amit el tudnak végezni, ha esélyt adnak nekik.

Ezek az emberek az államtól kapnak havi juttatást, ami nagyon alacsony. A nálunk megkeresett munkabérükkel kiegészítve tudnak emberhez méltó körülményeket teremteni maguknak. Ezen felül, mi olyan feladatokat látunk el, ami egyébként az állam dolga lenne. Például oktatás, betanítás olyan tempóban, ami megfelel nekik. Az oktatáshoz és a betanításhoz is speciálisan képzett szociális munkásokra, tanárokra van szükség, akiket vagy mi alkalmazunk, vagy megszervezzük, hogy a megfelelő iskolába járhassanak a pártfogoltjaink. Van akinek költöznie kell, vagy másik városból bejárnia ahhoz, hogy nálunk dolgozhasson. Nekik segítünk az idejutásban, a megfelelő lakás megtalálásában, kezességet vállalunk a dolgozóinkért.

„Volt olyan támogatottunk, aki a mi segítségünkkel el tudott helyezkedni a versenyképes munkaerőpiacon. Az egész folyamat egyfajta rehabilitáció. Tehát a társadalmi vállalkozások nagyon sok terhet le tudnának venni az állam válláról.”

– A társadalom megítélése velük szemben változott?

– Lassan. Voltak előítéleteik az embereknek. Azt gondolom, hogy a Hatpöttyösben dolgozók büszkék a munkahelyükre. Szép, jó helyen dolgoznak. Nekünk nagyon elegáns közönségünk van. A felső középosztály jár hozzánk, amióta betörtünk a piacra. Ügyvédek, orvosok, köztisztviselők, országgyűlési képviselők. Ételkihordást, cateringet is vállalunk. Például kiszállítunk a polgármesteri hivatalba meg az óbudai egyetemre.

Valóban azt gondolom, hogy szociálisan is fölemelte ezt a csapatot, hogy „menő” cég lettünk.

Megismerték az alkalmazottainkat, akiknek az utcán is köszönnek. A dolgozóink barátságokat, ismeretségeket tudnak kötni, eljárhatnak otthonról.

A változást nagyobb léptékben is látom. Abban az időben, amikor az én kislányom megszületett, eldugták az ilyen gyerekeket, szégyellték őket. Én nem. Voltak barátaink, akik emiatt megváltak tőlünk, de helyükbe léptek olyanok, akik el tudtak miket fogadni. Az étterem nyitása idején a vendégek egy része azt vizslatta, látszik-e a dolgozóinkon, hogy fogyatékosok? Amikor kiderült, hogy az én kollégáim gyorsabbak a kiszolgálásban, ügyesebbek, kedvesebbek, és amit letesznek a vendégek elé még finomabb is, mint máshol, akkor megváltoztak a dolgok. Elkezdett szájról szájra terjedni a hírünk.