A mai napra eredetileg egy könnyed szösszenet megosztását terveztem, ami a házi kedvencek csodálatos életéről, leginkább a mi norvég macskáinkról szól. Ám a magyarországi és európai árvízhelyzet komolyságára való tekintettel, inkább lemondtam e tervemről. Elteszem karácsonyra, amikor a lányaim beöltöztetik őket karácsonyfának vagy rénszarvasnak és a vidámságé a főszerep.

Hallgatom, olvasom a híreket a vízállásról, önkéntesek kereséséről, arról, hogy egyik nyilatkozó szerint az állam dolga lenne a védekezés megszervezése, másik nyilatkozó mást mond.

Szerény véleményem szerint minden magyar érdeke és dolga az árvízvédelem.

Mindenki érdeke, hogy a tömegközlekedési korlátok, a szennyvíz kiáradásának veszélye mihamarabb megszűnjön. Fontos, hogy a földeken az ősszel vetett magok ne mosódjanak ki, a gyümölcsök szüretelhetők maradjanak. Az illegálisan eltemetett, veszélyes hulladék ne oldódjon bele a vízbe, földbe (mert ez is előfordul hazánkban). Nem beszélve otthonok százainak megmentéséről.

Úgy gondolom, a veszélyeztetett területeken élő emberek és az önkéntesek legtöbbje nagy ívben tesz a politikai szájkarate meccsekre. Akik segíteni mennek, az emberekért teszik. Ha valaki pedig azért megy segíteni, mert Orbán Viktor azt mondta menjünk, vagy azért, mert Magyar Péter is ott van a gáton, sebaj. Négy segítő kézzel több. Az a négy kéz magától is rájön a gáton, hogy valójában értékes emberekhez tartoznak, jó érzéssel tölti el őket, amikor hálát adnak nekik. A következő árvíznél pedig valószínűleg ismét lehet rájuk számítani. Amikor láncban állva adogatják a homokzsákokat, nem fogja egyik a másiknak azt mondani: – Én nem veszem át tőled a zsákot, mert narancs színed van!, vagy fordítva – Rajtad piros-zöld karika van, pfúj! (talán naiv vagyok és nem így van, de remélem) Ez az emberi közösség ereje.

Az evolúció-biológusok szerint azok a fajok maradtak fenn legtovább, amelyek képesek voltak csapatokban együttműködni. Ezen fajok (majmok, farkasok, orkák, delfinek, oroszlánok, vízilovak stb.) közül kiemelkedik az ember. Az állatfajok falkái, csoportjai rendszerint rokonsági alapon működik együtt, míg az emberi csoportok enélkül is segítik egymást, ha a közös érdek úgy kívánja.

Most a közös érdek úgy kívánja. Az ország nagyja mozgósította magát függetlenül attól, hogy „békeidőben” milyen ideológiát vall.

Folytathatnánk ezt az összefogást az árvíz után is?